Szorongási útmutató | jobb otthonok és kertek

A szorongás, amelyet generalizált szorongásos rendellenességnek (GAD) is neveznek, olyan mentális rendellenesség, amelyet tartósan túlzott vagy irreális félelmek vagy aggodalmak jellemeznek. A "szorongás" kifejezést általában a jövőbeni eseményekkel kapcsolatos általános nyugtalanság vagy aggodalomra utalják; ez egy közös érzés, amelyet mindenki átél az élet egy bizonyos pontján. A GAD azt az állapotot írja le, amelyben ezek a félelem és aggodalmak tartósan fennállnak - ¿hetekben vagy hónapokban egyidőben ¿- ¿és a tényleges kockázathoz vagy fenyegetéshez arányosan eltúlzottak, gyakran jóval meghaladják a helyzet. A GAD-ban szenvedő emberek túlságosan aggódhatnak egészségük, pénzügyeik, családi problémáik vagy munkájuk miatt, és az idegesség vagy a rettegés érzése zavarja mindennapi életét. Ezeket az érzéseket fizikai tünetek kísérik, beleértve fejfájást, fáradtságot, alvászavarokat és izomfeszültséget.

A GAD mintegy 7 millió amerikai felnőttre vonatkozik, akiknek kétharmada nő. Bármilyen korban érintheti az embereket, de leggyakrabban gyermekkori és középkorúak. Számos kezelés áll rendelkezésre a GAD számára, beleértve a gyógyszereket és a pszichoterápiát, valamint a megküzdési készségeket, amelyek segíthetnek a szorongásban szenvedőknek a rettegés érzésein.

A GAD mellett számos más szorongásos rendellenesség is szerepel, amelyek szorongást képeznek a rendellenesség szerves részeként, ideértve a következőket:

- Pánikbetegség: amikor az emberek hirtelen terrorista támadásokat tapasztalnak, általában szívdobogással és izzadtsággal együtt, amelyek realitást érzékelnek, a közelgő végzettség félelmét vagy az irányítás elvesztésének félelmét.

- Obszesszív-kompulzív rendellenesség (OCD): amikor az embereket megszállották bizonyos félelmek (pl. Tisztaság, biztonság), amely arra kötelezi őket, hogy bizonyos rituálék elvégzésére (pl. Takarítás, számolás, ellenőrzés) enyhítsék a félelmek által keltett szorongást.

- posztraumás stressz rendellenesség (PTSD): olyan betegség, amely olyan embereknél alakulhat ki, akik fizikai károkat vagy fizikai károkat fenyegető félelmetes események résztvevői vagy azok tanúi voltak (például háború, nemi erőszak vagy emberrablás), és okozhatja az a személy, aki újra és újra átélte a stresszes eseményt.

- Társadalmi szorongásos zavar: a társadalmi szorongásos betegekben a mindennapi társadalmi helyzetekben túlzott szorongás tapasztalható, és ennek a szorongásnak a félelme átterjedhet életükbe.

- Specifikus fóbiák: irracionális félelem olyan konkrét dolgoktól, amelyek csekély vagy nem jelentenek tényleges veszélyt, például magasság, víz, repülés vagy pókok.

A szorongás tünetei

A GAD fő jellemzője a tartós, túlzott és irreális aggodalom a mindennapi dolgok miatt. Ezek az érzések a legtöbb napnál, legalább hat hónapig fennállnak. A GAD-ban szenvedő emberek nem tudnak folyamatosan pihenni és aggódni, ezért nehezen tudnak koncentrálni. Az éjszakai alvás vagy alvás problémái is lehetnek. A szorongást kísérő egyéb fizikai tünetek közé tartozik:

- Fáradtság

- Fejfájás

- Izomfeszültség

-- Izomfájdalom

- Nyelési nehézség

- Remegés vagy rángatás

- Izzadás

- Hányinger

- Álmosság

- Gyakran kell menni a fürdőszobába

- Légzésmentesség

- Forró villogások

- Nyugtalanság

- Irritáció

- Emésztőrendszeri diszkomfort vagy hasmenés

A GAD-kal kapcsolatos szorongás enyhe és súlyos lehet. Az enyhe szorongás engedheti meg az szenvedőknek, hogy munkahelyet tartsanak fenn és normálisan működjenek társadalmi helyzetekben, míg a súlyos szorongás elviselhetetlenné teheti a munkát és a társadalmi interakciót, és még az egyszerű napi tevékenységeket is megnehezíti.

A szorongás okai

A szorongásos rendellenességek oka, beleértve a GAD-t, ismeretlen. Bizonyítékok vannak azonban arra, hogy a szorongási rendellenességek általában a családokban fordulnak elő, ami arra utal, hogy akár a gének, akár a családi környezet (vagy mindkettő) szerepet játszhatnak fejlődésükben. Van néhány bizonyíték arra, hogy a gének szerény szerepet játszhatnak a GAD-ban. Nem valószínű azonban, hogy bárki örököl egy "szorongás" gént; ehelyett bizonyos gének öröklése valószínűbbé teszi a GAD fejlődését. Így örökölheti a GAD kialakulására való hajlamot, de ha az életében nem fordul elő a környezeti stressz megfelelő kombinációja, akkor soha nem tapasztalhatja meg a GAD-ot.

A kutatók az agyműködés különbségeit is vizsgálják az emberek között, akiknek van GAD, és azoknak, akik nem. Néhány bizonyíték arra utal, hogy a két csoport között lehetnek különbségek az agy azon területein, amelyek a félelemre adott válaszokat irányítják. A kutatók azt is úgy vélik, hogy a GAD-ban szenvedő emberek agykémiájában különbségek lehetnek. Az agyban alkalmazott két kémiai szignál (a neurotranszmitterek) szerotonin és norepinefrin szintje különbözik a szorongásos betegségben szenvedő emberekben, mint az ilyen rendellenességekkel nem rendelkezőkben. Noha ez a kutatás bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a GAD-ban szenvedő emberek agya másképp működhet, mint mások agya, ez nem mondja el nekünk, hogy mi okozza ezt a különbséget. Valószínűleg ez a tényezők kombinációja, beleértve a géneket és a környezetben tapasztalt stresszt.

Szorongási kockázati tényezők

Az generalizált szorongásos rendellenesség kialakulásának kockázatát növelő tényezők a következők:

- Női nem: A nők kétszer annyira valószínűleg szenvednek GAD-tól.

- Gyermekkori trauma: Azok az emberek, akik gyermekeiként traumatikus eseményeket tapasztalnak, nagyobb kockázatot jelentenek a GAD-re.

- Súlyos betegség: olyan betegség, mint a rák, aggodalomra ad okot a jövő, a kezelések stb. Miatt.

- Életstressz: Az életed stresszes helyzete, különösen ha csomóban fordul elő, túlterheltséget okozhat, szorongást és potenciálisan GAD-t okozhat.

- Személyiségjellemzők: Bizonyos személyiségi vonásokkal rendelkezők, ideértve a kielégítetlen pszichológiai szükségleteket vagy a krónikus bizonytalanságot szenvedő embereket, valamint azok a személyek, akiknek valamilyen személyiségi rendellenességük van, mint például a határ menti személyiségzavar, fokozottan ki vannak téve a GAD kockázatának.

- Öröklődés: Bizonyos bizonyítékok arra utalnak, hogy a GAD genetikai összetevője miatt a családokban is működik.

A GAD általában más rendellenességekkel együtt fordul elő. Valójában önmagában ritkán fordul elő. A gyakori társbetegségek vagy kettős diagnózisok magukban foglalják más szorongásos rendellenességeket, depressziót és / vagy kábítószer-visszaéléseket. Fontos ezen egyéb rendellenességek, valamint a szorongás kezelése; különben a szorongásos tünetek visszatérhetnek.

Ha aggódik a mindennapi dolgok iránt, és ezek az érzések befolyásolják mindennapi életét, és úgy tűnik, hogy az érzések hónapokig folytatódnak, előfordulhat, hogy GAD vagy más szorongásos rendellenessége van. Ha gyanítja, hogy Ön vagy közeli valaki szorongásos rendellenességek tüneteivel foglalkozik, kérjen időpontot orvosával vagy terapeutájával. A javulás első lépése egy szakember felkeresése, aki segíthet.

A GAD diagnosztizálásának első lépése általában a tünetekről szól. Az orvos részletes kérdéseket tehet fel aggodalmaitól és félelmeitől, vagy szűrő kérdőívet adhat be annak meghatározására, hogy vannak-e GAD tünetei. Fizikai vizsgát is kaphat annak ellenőrzésére, hogy valamilyen fizikai állapot okozhatja-e a tüneteket. A GAD diagnosztizálása érdekében meg kell felelnie az Amerikai Pszichiátriai Egyesület mentális rendellenességek diagnosztikai és statisztikai kézikönyvében (DSM) meghatározott kritériumoknak, amelyek tartalmazzák:

- Túlzott szorongás és aggodalom számos esemény vagy tevékenység miatt a legtöbb napon, legalább hat hónapig.

- Az aggodalom érzéseinek ellenőrzése nehéz.

- szorongás, amely a következő tünetek közül három vagy többével jár: nyugtalanság vagy szorongásérzet, könnyen fáradékonyság, ingerlékenység, koncentrálódási nehézség, izomfeszültség és alvászavarok.

- Olyan szorongás, amely mindennapi életében komoly szorongást vagy zavart okoz.

- Olyan szorongás, amely nem kapcsolódik egy másik rendellenességhez, például pánikrohamokhoz vagy szerhasználathoz.

Szorongásos kezelések

A szorongás kezelésére használt gyógyszer egyik típusa a szorongásgátló gyógyszerek (szorongásoldók). Ezek a gyógyszerek enyhítik a szorongás tüneteit, de nem igazán foglalkoznak az okkal. Ezek többsége a nyugtatók, a gyorsan ható gyógyszerek kategóriájába tartozik, amelyek általában megnyugtatják az embereket, és kevésbé tudják őket szorongásukról. Ugyanakkor hajlamosak arra is, hogy az emberek kevésbé tisztában legyenek másokkal, és gyakran kialakulnak szokások. Ennek eredményeként ezeket a gyógyszereket lehet a legjobb rövid távú enyhítésre, amikor a tünetek a legrosszabb állapotban vannak. A benzodiazepinek többek között az alprazolam (Xanax), a klordiazepoxid (Librium), a klonazepam (Klonopin) és a diazepam (Valium). Ezek a gyógyszerek gyakran álmosságot, egyensúly- és koordinációs problémákat okoznak, ezért ne vezessen gépjárművet és ne üzemeltessen nehézgépeket, miközben szedte őket.

Az újabb szorongásgátló gyógyszer a buspiron (Buspar). Ez a nem nyugtató gyógyszer több hétig tart, amíg elkezdi működni, de nem okoz függőséget, ezért hosszú ideig is bevehető.

A szorongás kezelésére használt gyógyszerek másik osztálya az antidepresszánsok. Bár eredetileg a depresszió tüneteinek kezelésére tervezték, néhány antidepresszáns gyógyszer segíthet a szorongásos tünetek kezelésében is. Ezek a gyógyszerek befolyásolják bizonyos agyi neurotranszmitterek szintjét, beleértve a szerotonint és a norepinefrinet. A GAD kezelésére alkalmazott antidepresszánsok példái a fluoxetin (Prozac), paroxetin (Paxil), imipramin (Tofranil), venlafaxine (Effexor), escitalopram (Lexapro) és duloxetine (Cymbalta). Érdekes, hogy az antidepresszáns gyógyszerek, amelyek túlnyomórészt befolyásolják a dopamin neurotranszmitter (például a bupropion) szintjét, általában nem hatékonyak a szorongás kezelésében. A buspironhoz hasonlóan ezeknek a gyógyszereknek több hétig is eltarthat a működése.

A pszichoterápia, más néven "beszédterápia" vagy tanácsadás is segíthet a szorongásos tünetek javításában. A pszichoterápia magában foglalja egy képzett mentálhigiénés szakemberrel, például pszichiáterrel, pszichológussal, szociális munkával vagy tanácsadóval folytatott beszélgetést, hogy felfedezzék, mi okozta szorongásos rendellenességet, és hogyan lehet kezelni annak tüneteit. A gyógyszeres kezeléssel ellentétben a szorongás kiváltó okaival foglalkozik, és segítséget nyújthat a szorongásos tünetek kezelésére, amikor azok jelentkeznek. A terápia egyik típusát, amely bizonyítottan segíti a GAD-t, kognitív viselkedésterápiának vagy CBT-nek nevezik. A CBT segít felismerni, mikor gondolkodása és viselkedése egészségtelen, és módszereket kínál az egészséges helyett. A mentális rendellenességeket, például a GAD-t kísérő tehetetlenség sok érzete az ellenőrzés érzékelhető elvesztéséből fakad. A CBT segít megtanulni megváltoztatni a gondolkodásmódját és érzelmét, még akkor is, ha olyan helyzetek fordulnak elő, amelyek önnek nem befolyásolhatók.

Megakadályozható a szorongás?

Nincs szoros módszer a szorongás megelőzésére. Lehetséges azonban, hogy csökkentheti a GAD kockázatát azáltal, hogy korlátozza az Ön egyik ellenőrzése alatt álló kockázati tényezőt: az élet stresszét. Valószínű, hogy a genetika és a személyes történelem különbségei határozzák meg, hogy egy adott stresszes esemény okoz-e egy adott személynek szorongást. A napi stresszforrások csökkentésére irányuló lépések segíthetnek jobban megbirkózni a főbb élet eseményekkel, amikor azok bekövetkeznek.

Kell-e orvoshoz fordulnom a szorongásért?

Ha problémái vannak a mindennapi dolgokkal kapcsolatos félelmeiddel és aggodalmaiddal, még akkor is, ha minden tőle telhetőt megteszel a kikapcsolódáshoz vagy a kikapcsolódáshoz, akkor GAD tapasztalhat. Ha ez a szorongás hónapokig folytatódik, és akadályozza a mindennapi élet megvalósítását és élvezetét, szakmai segítséget kell kérnie. Ezek a tünetek önmagukban nem szűnnek meg, és minél tovább várakozik, mielőtt segítséget kér, annál nagyobb az esélye, hogy szorongásos tünetei súlyosbodnak, és befolyásolják a munkaképességét és a társadalmi interakciót.