Tartalomjegyzék:
A házi feladat kijelölésének nyilvánvaló célja az, hogy gyermekét gyakorolja és erősítse az akadémiai képességeit. Ha megfelelő időt szentel a házi feladatoknak, akkor gyermekenek sokkal jobb esélye van arra, hogy jó osztályzatot kapjon.
A házi feladatnak azonban más fontos értékei vannak. A házi feladat karakterkészítő élmény lehet, és ennek is kell lennie. A tanárok és a szülők által elvégzett megfelelő házi feladat segíti a gyermeket a felnőtt világban szükséges érzelmi és viselkedési készségek fejlesztésében.
A házi feladat rejtett értékei
1. Felelősség: A házi feladat a gyermek felelőssége. Ha túl részt vesz, akkor a folyamatot a fejére állítja.
2. Függetlenség: Mivel a szülõktõl eltérõ feladatokat a gyermeknek ad először, ezért a házi feladat új teret jelent. Ennek az arany lehetőségnek a kezelése javítja vagy akadályozza a gyermeke felé az önirányítás felé vezető előrehaladást.
3. kitartás: Nincs értelme a gyermeknek házi feladatot elvégezni, ha minden alkalommal, amikor a gyermek csalódott, jobbra lép be, és mindent jobbá tesz. Rendben, ha hagyja, hogy gyermeke egy kicsit küzdjön egy problémával.
4. Időkezelés: A gyermekeket el kell mondani, mikor kell befejezni a házi feladatot, nem pedig mikor kell elkezdeni. Ily módon az idő pazarlásának megtanulása helyett a gyermek megtanulja kezelni.
5. Kezdeményezés: Az izmokhoz hasonlóan az önindító képessége is erősödik a testmozgással. Ezért elengedhetetlen, hogy a gyermek döntse el, mikor érkezik meg minden házi feladat.
6. Önbizalom: A házi feladat megerősítheti a gyermek kompetenciaérzetét. Nem megfelelően kezelt, ez deflate ezt az érzést. Sajnos nincs köztük.
7. Forráskészség: Az a képesség, hogy a problémákkal szemben leleményes legyen, az az emberiség lényege. A házi feladat csodálatos lehetőséget kínál gyermekének az ilyen okosság gyakorlására.
Ha nem gondolja, hogy ezek fontos leckék, vegye fontolóra egy nemrégiben tartott szemináriumon végzett gyakorlatot. A több száz tanár közönségének kérdései voltak:
"Hányan használják rendszeresen az algebrat?" Három kéz felemelkedett. "Fizika?" Két kéz. "Hány hivatkozik rendszeresen a világtörténelemre?" Húsz kéz - még mindig csak 10 százalék. "Nos, hánynak kell napi szinten vállalnia a nehéz feladatokat?" Minden kezét felfelé. "Hányannak kell kitartaniuk a frusztráció ellen életed minden napján?" Minden kéz a levegőben maradt. "Megfelelően kezeli az idejét?" Még mindig semmi kéz nem esett le.
A lényeg, amit a közönség tanárai bebizonyítottak, az volt, hogy az iskolai tananyagok nem a legértékesebb leckék. Az igazán érdemes tanulás "a színfalak mögött" történik. Ez nem a fokozat, hanem a jövő sikereinek dolga.
